A színésznő meg a többiek
Egyszerű operett, de abban a korban nagyon fontos volt - csak aktív résznek készült a Kádár rendszer definiálásában, a "kultúrharcban". Csak valahogy eltérült.
Ruttkay Éva gyönyörű, változatos, klasszikus és mégis eredeti játéka magával ragadta a film többi alkotóját, és halhatatlanná tette ezt a nem sok fordulatot kínáló forgatókönyvet.
A hatalomhoz való "művészi törleszkedés" bemutatása pedig ma újra aktualitásba hozza.
A "népgazdaság frontján harcoló" kisembernek jól esett egy kicsit betekinteni a felső tízezer - ha nem felső ezer - világába.
Persze ez a mesevilág a maga gellérthegyi villájával, ahonnan a Budavári Palotát látni, nem nyugati, hanem keleti. Keleti bemutatja - bár óvatosan, de határozottan - a szocialista színpadot, ahol olyan imitációkból lesznek a látványpékségek, mint az önkéntes beszolgáltatás, a sikeres téeszesítés, vagy a marxista-öntudatra ébredt munkás, sőt a baloldali színészek! A nép és gazdaság "népgazdasággá" hegesztése leginkább azzal a (szín)játékkal működött, amit ez a típusfilm is bemutat.
Keleti, mint a főcímben nagy betűkkel látjuk: "HÁROMSZOROS, KOSSUTH DÍJAS, KIVÁLÓ MŰVÉSZ" - a fiatal rendszer, a Rákosi-Kádár korszak legjobban kitüntetett filmese - 1951: Kossuth-díj, 1952: Érdemes művész, 1953: Kossuth-díj, 1954: Kossuth-díj - a nehéz években is tudta hogyan kell "alkalmazkodni".
A 30-as években kimagasló tehetségként bukkant fel, majd a zsidótörvények miatt fél-illegalitásban szellemíróként dolgozott a magyar filmiparban. 1945-ben, a rövid demokrácia első filmjét rendezte és aztán Rákosinak sem mondott nemet... A Kádár rendszer beindulására már tapasztalt és határozott rendező - igazi "tüzérparancsnok" volt és mindig tudta, ütegének hova kell állnia és kire, milyen fegyverrel kell lőnie az osztályharcban. És az a nemzetközi helyzet ugyebár fokozódott - gondoljunk csak a kubai rakétaválságra! A filmes szakma azt beszélte, hogy ekkoriban már többnyire a rendező-asszisztensek rendezték Keleti filmjeinek a jeleneteit, miután a főnök meghatározta a főbb pontokat, amiket előzetesen persze egyeztetett a csúcs-kultúrkáderekkel. Szerencsére ezekre utal is a filmjeiben - ebben is.
A tizedes meg a többiek a kor szuperprodukciója, amivel Keleti örökre beírta magát a magyar filmtörténetbe, így nem csoda, hogy gyorsan elkészítette utána a "női változatát" is. A Csodálatos vagy, Júlia (Julia, du bist zauberhaft, 1962) ötlete alapján, de Gyárfás Miklós eredeti forgatókönyvével készült film Fellini Nyolc és felére is sokszor emlékeztet. Érdekes, hogy az olasz rendező csak a Butaságom története után készítette a Nyolc és fel női változatát, a Júlia és a szellemeket...
Vajon hogyan reagál erre a mindenkor aktuális filmre a mai néző???
