Michel Serrault : Louis Beauvoir, dit « l'Œil » : beau=szép voir=lát œil=szem
Isabelle Adjani : Catherine Leiris (et Lucie Brentano, Ève Granger, Dorothée Ortiz, Ariane Chevalier, Charlotte Vincent, 'Marie', etc.) iris=írisz
Az Írisz görög eredetű női név, jelentése: szivárvány. Az írisz (nőszirom) nevű növényt gyakran hasonlítják a szivárványhoz, mert virága sokféle színben ismert: kék, lila, sárga, narancs, rózsaszín és vörös. A hasonlat alapja valószínűleg az az ókori görög mítosz, miszerint az égboltot a földdel összekötő szivárvány istennője Írisz.
1. Írisz, a görög mitológiában a szivárvány istennője
2. írisz, a szem szivárványhártyája
3. írisz, rekesznyílás a fényképezésben
4. írisz, magyarul nőszirom, a nősziromfélék családjának egy nemzetsége
1.
Irisz a szivárvány, az égbolt és a nyugodt, kék tenger istennője a görög mitológiában, valamint Hermészhez hasonlóan hírnök, aki az istenek és a halandók világát összeköti - eközben képes az óceán fenekétől egészen a sztratoszféráig a világ bármely pontjára szélsebesen eljutni.
Írisz vízzel teli felhőket is mozgat és belőlük esőt fakaszt, így lesz a szivárvány istene.
Írisz a halottak lelkeit is elvezeti végső nyughelyükre, vagyis az Élüszioni kertekbe; emiatt régen és néhol még ma is a görögök íriszeket ültetnek a halott asszonyok sírjára.
Élüszion (<-- Lucie Brentano) egy túlvilági hely a világ nyugati peremén, amit a boldog lelkek laknak. Kapuja az Emlékezés tava mellett van és csak kevesen juthatnak be rajta. Odabent nincs sem baj, sem éhség, sem fáradtság, csak örök napsütés és meleg.
Írisz, Zeusz parancsára, a Sztüx folyóból vizet hord az Olümposzra, hogy az istenek megesküdhessenek a vízre. Bárki, aki erre hamis esküt tesz, álomba szenderül.
A Homérosz Íliászában leírtak szerint a trójai háborúban Írisz, Zeusz parancsára, több feladatot is ellát: a sebesült Aphroditét elvezeti a csatatérről, Pallasz Athénét és Hérát távoltartja az eseménytől és Poszeidónt is visszaküldi a tengerbe...
Írisz megjelenésekor általában semmit sem visel, de olykor hófehér ruhába bújik a szüzessége jelképeként, de talán Erósz is az ő gyermeke, így más források szerint színes ruhákat hord. Egyes ábrázolásokban a vállain arany szárnyakat, a lábain szárnyas sarut visel, mint Hermész, aki szintén hírnök. Néha két összefonódott kígyót ábrázoló varázspálcájával (caduceus) dolgozik, ami ma már szimbólum, bár leegyszerűsített alakokban, pl. a gyógyszertárakon.
2.
Az írisz egy kör alakú, összehúzódó membrán a szemgolyó elülső felületén. A szem látható színes részét alkotja, a közepén egy nyílás, a pupilla található.
A szem páros látószerv, védelmét a szemhéjak, valamint a kötőhártya biztosítja. Az ember látószervének (organum visus) fő része a szemgolyó, de a látószervhez szervesen hozzátartoznak a szemidegek és a folytatásaik, az idegpályák (tractus opticus és radiatio optica), valamint a szem járulékos szervei. Az emberi szem – a fényképezőgépek optikai rendszerének analógiája szerint – egyszerű, két részből álló gyűjtőlencse típusú objektívvel rendelkezik. A külső az átlátszó szaruhártya, a belső a szemlencse. A szaruhártya (cornea) és a fehér ínhártya (sclera) kifejezetten erős szöveti felépítésű, hogy védjék a szemet. A szaruhártya mögött a szemcsarnokban a szivárványhártya (iris) található. Az írisz a szem színét is meghatározza (a pigmenttartala függvényében), de fontosabb funkciójaként a szembe lépő fény mennyiségét csökkenti. Az íris középső kerek nyílása a szembogár (pupilla), melynek átmérője a fényerősségtől függően változik - a fényrekesz szerepét tölti be a szemben -, rajta keresztül hatolnak be a fénysugarak a szembe, amelyek a szemlencsén (lens cristallina) átjutva áthaladnak a szemgolyó jelentős részét kitöltő üvegtesten (corpus vitreum) és a látóhártyára (recehártya) (retina) fókuszálódnak. A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny réteg. A látási információkat a látóideg a retinából a központi idegrendszerbe közvetíti. A központi idegrendszer közreműködésével alakul ki a kép.
3.
A fényképezőgép lencséjén lévő rekesznyílás - vagy írisz - szabályozza az áteresztett fény mennyiségét. Az írisz az emberi szemhez hasonlóan működik: a fényviszonyoktól függően nyitható-zárható - csak ő redőnyök és rugók segítségével. Minél nagyobb a rekesznyílás, annál rövidebb záridő szükséges a megfelelő expozíció eléréséhez. A gyorsabb zársebesség pedig csökkenti a mozgás közbeni elmosódást. A nagy rekesznyílás csökkenti a fókusz mélységét is, így gyakran művészi hatás elérésére használják – elválasztva a főtémát a háttértől. A kis rekesznyílás viszont több jelenetet tesz élessé egy képen. A nagyra nyitott rekesz lehetővé teszi fényképek készítését gyenge fényviszonyok mellett is. Közel állandó fényviszonyok esetén általában elegendő egy kézzel állítható manuál íriszes objektív is. A megfigyelt területeken azonban a fényviszonyok sokszor széles tartományban változnak, ilyenkor szükség van a megvilágítás változásaira gyorsan reagáló, változtatható fényrekeszű, ún. autóíriszes objektívekre. Különösen igaz ez kültéri felhasználás esetén.
4.
A francia királyok jele a középkor óta az írisz (nőszirom), eredeti nevén "fleur de Louis" (<-- Louis Beauvoir), ami mára "fleur de lys"-re torzult. Már a görög és egyiptomi uralkodók is szívesen ábrázolták magukat íriszekkel körülvéve, majd a XVI. században Medici Katalin (<-- Catherine Leiris) királynő vitte be a francia udvarba Olaszországból, ahol a reneszánsz óta használták női és férfi illatszerekben, valamint kozmetikumokban.
A növény szerencsésen túlélte a királyok korát, sőt az impresszionizmus és a szecesszió idején szerzett népszerűségének hála a mai napig kedvelt a művészetekben és a kertekben.
Az írisz (iris) a spárgavirágúak (asparagales) rendjébe tartozó nősziromfélék (iridaceae) családjának névadó nemzetsége. 200-300 faj tartozik ide. A tudományos nevét a szivárvány görög nevéről kapta, az ide tartozó virágok sokféle színváltozatára utalva. A köznyelvben az írisz (a szem szivárványhártyája mellett) a nemzetségen kívül néhány más, a nősziromféléken belül közel álló nemzetség növényeire is utalhat.
Az északi mérsékelt égövön terjedt el, élőhelye változatos: hideg és hegyi régiók, Európa füves lejtői, rétek és vízpartok, a Közel-Kelettől Észak-Afrikán át, egészen Észak-Amerikáig.
Az íriszek évelő növények és gyöktörzsekkel (gyöktörzses íriszek), vagy szárazabb éghajlatokon hagymákkal (hagymás íriszek) élik túl a telet. Hosszú, egyenes, virágzó szárakkal rendelkeznek. Ezek lehetnek egyszerűek vagy elágazóak, tömörek vagy üregesek, és laposak vagy körkörös keresztmetszetűek. A gyöktörzses fajoknak általában van 3-10 tőálló, kard alakú levelük, a hagymás fajoknak hengeres alakú tőleveleik vannak. Termése három rekesszel nyíló toktermés.
Manapság a nőszirom felhasználása vágott virágként és a kertészetben a legjelentősebb, korábban azonban egyes fajokat parfümök, dohányok és borok ízesítésére, vagy a kozmetikumokban használtak. Néhány ginben ma is a sajátos íz része az íriszkivonat. Házi felhasználása azonban nem ajánlott, mert több nősziromfaj mérgező!
!
