2024-04-12-én Jeles András: Álombrigád c. filmjét vetíti az KMO filmklub. Utána beszélgetés lesz Bárdos Csabával.
https://kmo.hu/programok/2865/kmo-filmklub-2024
30 éves az Álombrigád (vagy 28 vagy 25)
http://www.filmkultura.hu/archiv/arcok/cikk_reszletek.php?kat_azon=509
"...És az Álombrigád?
Jelessel nehéz volt kommunikálni, még az operatőrrel, Kardos Sanyival se nagyon közölte, hogy mit akar. A Széchenyi fürdő gépházában forgattuk azt a jelenetet, amikor a brigád tanácskozik. A színészek megjöttek fáradtan a színházi előadásuk után. Jeles hátul beszélgetett, nem szólt hozzájuk. Mondtam neki, hogy itt vannak a színészek, szeretnék, ha kezdenénk, de erre sem szólt semmit, csak megjelentek a berendezők egy nagy ruháskosárral. Tele volt műfütyivel, amelyek aztán„szerepeltek” is a filmben. A kocsmajelenetet a Vasúttörténeti Parkban forgattuk, s ott vettük fel azt a furcsa zárt, téglakerítéses udvari jelenetet is, ahol próbálnak a brigád tagjai. A lovassági attakot a Budakeszi után található vitorlázó repülőtér mögötti lőtéren forgattuk. Rátonyi Róbertet gipsszel kellett bekenni. Ezt Csepelen forgattuk egy nyaralófélében. Rátonyit egyszerűen úgy diszponálták, hogy van egy szerepe. Aztán közölték vele, hogy le lesz kenve. – Hát jó – mondta, s hagyta. Csak amikor már majdnem készen volt minden, tette szóvá, hogy ez azért nem egészen így volt megbeszélve… Másfél hónapra kibéreltünk egy lakást, a munkásszállásokról szedtünk össze embereket a brigádba, s itt készítettük a próbafelvételeket is. A brigádtagokat aztán nagyon nehéz volt kézben tartani, Jeles itatta is őket derekasan.
Hogyan készült a tatáros jelenet a zuhanyozóban?
Kimentünk a helyszínre, a régi Ganz gyár épületébe Óbudán, szemben a Hajógyári-szigettel. Megnéztük a zuhanyozót, az I. emeleten volt, nagyon lerobbant állapotban. Akkor még nem tudtam, hogy Jeles mit akar. A forgatókönyvben csak annyi volt, hogy a tatárok betörnek Magyarországra. Fölmegyünk, ott áll Kornai Péter, a gyártásvezető. Jeles elmondja neki, hogy az emberek itt zuhanyozni fognak. Majd felém fordul: bejönnek az ajtón a lovasok. Hat mongol lovas. Aztán fogta magát, és távozott. Kardos Sanyi rám nézett: – Most mi van?! Valami csak lesz – mondtam. Egész éjjel törtem a fejem. Volt egy kissé különc, fiatal ügyelőnk, s nekem hirtelen eszembe jutott, hogy menjen el az egyetemre, és keresse meg a mongol diákokat. Másnap hozta is hat mongol diák címét. Bementünk hozzájuk az egyetemre, s rákérdeztem, tudnak-e lovagolni. Azon születtünk – mondták. – De hol vannak itt mongol lovak?! Hát az Állatkertben a kis állatsimogatóban! – Megnyugtattam az állatkerti vezetőt, hogy profik fognak a lovakon ülni, csak vezessék fel őket a kocsira. De mi lesz az I. emeleti zuhanyozóval?! Megbeszéltem az építésszel, hogy lejtőt építenek a lépcsőre. Ez volt az utolsó forgatási nap, a feleségem várt, mert a családdal másnap indultunk volna nyaralni. Éjjel vettük fel a jelenetet. Beöltöztettük a mongol diákokat, s mutattam, merre kell felmenni. –Próbálunk? – kérdi Jeles. Most nincs próba, mondom, még ha kirúg, akkor sem. Fel kell vágtatni, aztán körben ki, megkerülve a medencét. Kardos Sanyit beállítottam a sarokba, elé tétettem egy trepnit. Hogy mi az?! Védelmet nyújt a veszélyes forgatásnál. Erre áll a kamera, létrával is fel lehet menni rá, összehajtható, alakítható, ahogy kell. Felvétel indul, Jeles is bebújt a kamera mögé. És bevágtattak a mongol lovasok a megfelelő öltözékben. Olyan remekül sikerült, hogy csoda! Jeles azt se mondta, hogy köszönöm. Kardos viszont mondta, és Kornai is. Aztán lent még futtattuk a lovakat a mongol diákokkal, hátha mégis meg kell ismételni, de nem kellett, én elköszöntem, és siettem haza. A fejem egész úton kint volt a kocsiablakon, hogy el ne aludjak. Később, amikor a filmet leállították, a gyár csak a színészeket fizette ki, a műszakot nem. Lendvai Ildikónál, aki most az MSZP pártelnöke, akkor az MSZMP KB tudományos, kulturális és oktatási osztályán dolgozott munkatársként, majd alosztályvezetőként, én intéztem el, hogy mégis megkapják a munkabérüket.
Milyen volt a stábmegbeszélés?
Jeles nem írt technikai forgatókönyvet, ráadásul vigyázni kellett a nyersanyagra, mert a lőtérjelenet miatt eleve volt már túlforgatás. Ott történt egy baki is: Marosi, a kaszkadőr nem jött el a forgatásra. Mondom Ordódy Gyurinak, a kaszkadőrök csoportvezetőjének, öltözzön, ott a ló felnyergelve. Nagy volt a csúszás, Jeles is elment már. Ordódy közölte: minden csizmát felpróbált, de egyik se jó rá. Elfogott a méreg, felöltöztem és bevágtattam én. (Fiatalkoromban öttusáztam is.) Ez a jelenet így van benne a filmben. Jeles persze erre se mondott semmit. A gyártásvezetőnek mindig kellett írnia egy jelentést a filmforgatás legvégén. Kornai ebben leírta, hogy Jeles és Tamási között sokszor volt probléma, de Tamási rutinja és gyakorlata mindig megmentette a helyzetet. Nekem végig problémát jelentett, hogy Jeles nem volt nyitott és együttműködő.
..."
Mikori film is ez?
http://www.c3.hu/scripta/beszelo/99/03/21varga.htm
"AMIKOR LENIN KILÉPETT A GYÁRKAPUN
1983 filmjei
1983 filmes krónikájának sarokpontjait Bódy utolsó játékfilmje kivételével nem a premierek listáján kell keresni. Hiába készült el az Álombrigád, illetve egy évvel korábban a Pócspetri, mindkét film dobozban maradt. Első pillantásra nehéz hasonlóságot találni közöttük. Ember Judit megrendítő filmje a szókimondó történelmi dokumentumfilmek áramlatának reprezentánsa, az Álombrigád társtalan alkotás.
A Pócspetri esetében a sorozat is lényeges, amelynek ez az egyik legfontosabb darabja, az Álombrigádban épp a diszkontinuitás hangsúlyos. Ember Judit filmjében a téma volt a betiltás oka, az Álombrigádban az, ahogyan Jeles az önmagában is érzékeny témát előadta.
...Az üres frázisok, hivatalos beszédek hazug és unalmas világában (amit irgalmatlan humorral figurázott ki az Álombrigád) kivételes erővel hatott az egyenes beszéd, az események krónikaszerű, tiszta elbeszélése. Egy-egy filmet be lehetett tiltani, netán rossz időpontban vagy csak elvétve vetíteni, de a filmek sorjázását nem lehetett megállítani. ...
Az Álombrigád eklektikája, bonyolult rétegzettsége, sokrétű utalásrendszere követhetetlen volt a cenzúra számára.Őrült beszédnek tartották, vagy esetleg féltek megérteni benne a rendszert? Biztos, ami biztos, betiltották. A munkásság helyzete sosem tartozott a magyar film vezető témái közé (kivéve az ötvenes évek termelési filmjeit, szocreál utópiáit, melyek sablonjai és relikviái komoly szerephez jutnak Jeles filmjében). Gábor Pál méltatlanul elfelejtett, komor drámája, a Tiltott terület vagy Rényi Tamás Makrája inkább csak kivételt jelentett, Bacsó Péter munkástrilógiája pedig a legnagyobb jóindulattal sem tekinthető kapcsolódási pontnak. Jeles kíméletlen pontossággal mutatta meg a rendszer „bázisának”, a munkásosztálynak egzisztenciális és szellemi káoszát, amelyben szinte feloldhatatlanul keverednek „féldecik, sörök és kormányzatok”, ideologikus frázisok és olcsó slágerdalok. Előkerülnek a filmben az összetartozás és közösségteremtés sajátos rítusai is, mint például a férfiúi vizelet sugarainak egyesített erejével feldöntött kuglibábu vagy az alapos lerészegedések groteszk szépségű jelenetei. Egyszerű, földközeli élmények, de legalább őszintének tűnnek, és megvan bennük az a természetesség, ami az üzemi főnökség ostoba, öntelt cinizmusából vagy a művészvendégek enervált semmitmondásából hiányzik. Mert a munkások, a vezetők és a művész-értelmiség csoportjai között immár semmi kapcsolat nincsen az Álombrigádban. A közös nyelv már rég nem létezik. Szótöredékek, gondolattorzók, slágerigazságok, kidurrant frázisok és lejárt szlogenek keringenek a levegoben. Mindenki szövegel, hadar, mégis elbeszélnek egymás mellett. Jeles megrendülten szemléli a tiszta, emberi gesztusok mind ritkább pillanatait a hazugságot és ürességet felszínre veto kavarodásban.
Az Álombrigád feje tetejére állított egy masszív ábrázolási konvenciót (a magyar film munkásképét), és szisztematikusan szétzúzta a filmek struktúrájának általában legerősebb pillérét, a történetet. Rátonyi Róbert, a film narrátora maga is megrökönyödik azon, hogy képtelen medret szabni a sztori kibontakozásának, mert vagy saját ötletei vagy a nézők fantáziája vezetik hol izgalmasabb, hol pajzánabb tévutakra a cselekményt. Rátonyi vagy a filmben szintén feltűnő Vámosi János és Szirtes Ádám egy-egy korszak, egy-egy markáns kulturális értékrend szimbólumai: az Álombrigádban azonban minderről szinte tudomást sem véve (vagy éppen ennek biztos tudatában) kegyetlen öniróniával karikírozzák saját magukat. Az Álombrigád a filmi kifejezés kereteit feszegeti, nem véletlen, hogy filmen kívüli stilizációs eljárás, a színházi eszköztár hivatott legalább valamelyes egységet teremteni a jelenetek között. Jeles útja (a következő év formabontó Madách-interpretációja, az Angyali üdvözlet után) már a mozgókép határain túlra, a színházba, a Monteverdi Birkózókör felé vezet."
Vagy 1985-ös film ez?
Álombrigád
színes, magyar játékfilm, 107 perc, 1985
rendező: Jeles András
forgatókönyvíró: Jeles András
operatőr: Kardos Sándor
szereplő(k):
Rátonyi Róbert (Narrátor)
Szirtes Ádám (Czuczor)
Patai István
Láng Tibor
Ambrus András
…
1987-ben hogy mutatták be? Így:
http://iii-iii-kronika.blog.hu/2014/06/24/alternativ_kultura
III/III Krónika 2014.06.24. 03:11
Az alábbi napi jelentés a levél-ellenőrzés (BM III/3. Osztály) működésének eredményessége mellett egy újabb célszemély fedőnevével ismertet meg. A "Dizőz" nevet Vágner Anna, az ellenzék, a szamizdat-készítés ismert gépírónője kapta a belső elhárítástól.
"NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.06.24. (123)
- A BM III/3 Osztály információja alapján f. hó 19-én jelentettük, hogy az Alternatív Kulturális Központ (ACC) meghívók útján értesített több magánszemélyt – köztük ismert „ellenzékieket” – a f. hó 21-én induló, „tiltott Filmek Mozija” c. új sorozatáról.
A BM III/III Csoportfőnökség információja szerint a megtartott vetítés során bemutatták a Balázs Béla Stúdióban készült – valószínűleg Mész András által rendezett – „Bebukottak” c. filmet, valamint a MAFILM Hunnia Stúdiójában készült, Jeles András által rendezett „Álombrigád” c. filmet.
...
- Az„Álombrigád” története: egy munkás színjátszó csoport felkészülése A. Golman: Prémium c., ismert, munkás témájú darabjának bemutatása. Történelmi képdokumentumok váltakoznak obszcén, pornográf beállításokkal. A film összességében élesen antikommunista, az eszmét és a szocializmus gyakorlatát elutasítja, azok képviselőjét merő gúnnyal nevetségessé, visszataszítóvá teszi. (pl. Lenin gyárkapunál motozást végez; a párttitkár egy néhány mondatos szöveget képtelen felolvasni stb.). A film megkísérli „szemléltetni”, hogy párt már „nem alkalmas” a munkásosztály hatalmának érvényesítésére, és „nem is vállalja” ezt a feladatot.
A vetítésen mintegy 35-40 fő vett részt, köztük csupán 4-5 kulcsszemély (köztük „Salamon”, „Dobó”, „Dizőz”), a többiek 20-25 év közötti fiatalok. Az összejövetelt szamizdat árusítással is egybekötötték: a helyszínen mintegy 10-15 féle sokszorosítvány volt kapható.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.
(III/III)"
Tehát/Dehát:
|
Bemutató / Release Date: |
1989-01-26 Budapest, Vörösmarty |
Mi nyert Cannes-ban ekkor? Ez a sz@r: Sex, Lies, and Videotape: Steven Soderbergh
és 1989-ben a Francesco: Liliana Cavani, sem nyert semmit Cannes-ban.
Cannes-ban tehát ekkor már nem volt kultúra…
Magyarországon akkor még volt "kultúrpolitika":
http://gervaiandras.hu/koenyvekm/a-tanuk/22-en-vittem-el-a-balhet.html
A kultúrpolitika a tragikus-drámai hangú rendszerkritikát – lásd: Angi Vera, A ménesgazda, Egymásra nézve,Megáll az idő, Szerencsés Dániel stb. – jobban tűrte, mint a groteszk, ironikus, parodisztikus rendszerkritikát. Az Álombrigád sorsa is ezt bizonyította.
– Ki tiltotta be Jeles Álombrigádját?
– Ezt a filmet hivatalosan a stúdió fel sem terjesztette filmfőigazgatósági elfogadásra, de persze a Társulásnál több stúdiótanácsi vetítést és vitát is tartottak, az egyiken én is részt vettem. Őszintén bevallom, a filmtől megijedtem, mert a rendszert totálisan parodizálta, megjelent benne ironikusan Lenin figurája is, s ráadásul a politikai légkör már feszült volt. Dárday azt mondta, megbeszéli Jelessel, s majd jelzi, mikor és hogyan akarják a filmet filmfőigazgatósági elfogadásra kitűzni. Erre végül is nem került sor, csak a rendszerváltáskor. 2 Mindannyian tudtuk, a filmet nem lehet bemutatni. Én akkor – hasonlóképp, mint Gazdagot – bíztattam Jelest, akit nemzedéke egyik legnagyobb ígéretének tartottam, hogy csináljon gyorsan egy másik filmet. Ezután született meg az Angyali üdvözlet, amely érdekes kísérlet volt, de az Álombrigádot nem tudta„kiszabadítani”.
– Jeles legelső filmjét, A kis Valentinót hogyan fogadták az átvételen?
– Nagy elismeréssel. Más kérdés, hogy a filmben valami negatív értelemben vett újdonság is megjelent. Míg a Jelesnél idősebb rendezők a filmjeikben – így Kósa nemcsak a Tízezer napban, de A mérkőzés is, vagy Rózsa János a Vasárnapi szülőkben, Lugossy a Köszönöm, megvagyunk-ban, András Ferenc A nagy generációban stb. – az elvek és a gyakorlat ellentmondását lobbantották a hatalom szemére, A kis Valentinóból teljes és mély kiábrándultság sugárzott.
– Jeles menyire számított vörös posztónak a hatalom szemében?
– Ebben nem annyira filmjei, hanem sokkal inkább az ellenzéki szereplése játszott közre. Az ellenzékiségének mindenesetre közvetlen egzisztenciális következménye a filmes területen nem volt.
Reformkommunista viszont ma is van, csak máshogy nevezik:
http://beszelo.c3.hu/cikkek/vallalkozasok-es-valtozasok
1981-ben a Pénzügyminisztérium KISZ-szervezete kiadott egy ún. „Fehér Könyv”-et. Ez volt a Fordulat és Reform próbafutama. A „Fehér Könyv”, leánykori nevén a Viták a gazdasági mechanizmus reformjáról című kötet 1981 novemberében Lengyel László, Matolcsy György, Patai Mihály, Csillag István dolgozatát tartalmazta egy radikális hangvételű összefoglaló mellett. A 200 példányban kiadott kötet kiérdemelte a Jaruzelski-puccsot előkészítő szovjet KGB-főnök, az 1981 november végén Budapestre látogató későbbi SZKP-főtitkár, Andropov figyelmét. 1981 végétől létrejön a későbbi reformközgazdász kör első szervezett együttműködése.[15]
Ki ez a 4 egykori(?) reform(?)kommunista?
Csillag István (Budapest, 1951. június 18. –)magyar közgazdász, politikus, a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere. ...1987-től 2002-ig a Pénzügykutató Rt. ügyvezető igazgatója és vezérigazgató-helyettese volt. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szakosztályának elnöke. ...
2002-től 2004-ig gazdasági és közlekedési miniszter volt. 2005 és 2010 között a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító elnöke volt. 2013-tól könyveket ír:
- Csillag István: DEFICIT: a szándékon túli eredmény; Kalligram, Pozsony, 2013
- Csillag István: Küldetés – vagyonosodni; inː Magyar B. (szerk.): Magyar Polip; Nora., Bp., 2013
- Csillag István: Háttal a holnapnak. Jóllakni ma, elfogyni holnap; Pesti Kalligram, Bp., 2018
- Csillag István: Egy miniszter inasévei. Kalligram Budapest.2020.
- István Csillag: Beyond the first glimpse (Analysis of the economic policy in Hungary from 1998–) Acta Oeconomica Volume 70 (2020): Issue 3 (Sep 2020)
- Csillag István: Tetszettünk volna forradalmat csinálni (Reformok és fordulatok) Kalligram, Budapest 2022.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. –) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. … 1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója. … 1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, főkutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik. … 1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja.[2][3… 2021-ben három másik jogásszal együtt (Vörös Imre, Bárándy Péter, Fleck Zoltán), amellett érvelt egy a Népszavában megjelent röpiratban, hogy a 2022-es választás után az esetlegesen hatalomra jutó ellenzéknek akár feles többséggel is ki kell mondania a fennálló Alaptörvény semmisségét.[6]
Patai Mihály (Békéscsaba, 1953. június 21.–) közgazdász, üzletember. 2006 óta az UnicreditBank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. 2008 decembere és 2011 szeptembere között a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) elnöke, 2011. április 15. és 2012. november 13-a között, majd lemondása után 2013. márciusától ismét a Magyar Bankszövetség elnöke[1]. 2019. április 22-től a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és a Monetáris Tanács tagja, továbbá a Budapesti Értéktőzsde Zrt. és GIRO Zrt. igazgatóságának elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke.
Matolcsy György Huba (Budapest, 1955. július 18. –)közgazdász, publicista, politikus. A rendszerváltás után több privatizációval foglalkozó kutatóintézet vezetője volt. 2000 és 2002 között gazdasági miniszter, ….2006-tól a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. 2010-től a második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere volt 2013. március 3-ig. Március 4-től ő tölti be a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját...
És mi a munkások véleménye?
“Figyeljenek jobban szét az országban! …Milliókat lopnak, sikkasztanak! Leköpnivaló, szar, gané…” …”Ígérni lehet! Ígéret földje!”
Mi is van (még) az Álombrigádban?
"Oláh Gyula szocialista brigádvezető álmában a portás megmotozza a gyárkapun kilépőLenint. Ezek után úgy dönt, hogy brigádjával színre viszi Gelman Prémium címűdarabját, mert a mű lényegretörően fejezi ki mindazt, amit a körülöttük lévővilágban tapasztalnak. A gyár vezetői, Skoda és Czuczor elvtársak bátorítva a munkások öntevékenységének e megnyilvánulását a darab betanításához Duba elvtársat, a lecsúszott, alkoholista színész-rendezőt alkalmazzák. Duba elvtárs nagyon óvatos, amióta egyszer egy hajnalon őt is elvitte a fekete limuzin. Mindeközben egy kővé dermedt bonviván próbálja mindenáron elterelni a nézők figyelmét a szocialista brigád unalmas történetétől izgalmasabb akciók és erotikus témák felé. A brigád kísérlete lassan magától elhal."
Hát igen, ez nem változik:
"Skoda elvtárs beszédében kiemeli:
https://www.youtube.com/watch?v=rv0-9ghfgH8"
Ezt a zseniális filmet 11 éve néztük (egy azóta a politika áldozatául esett filmklubban):
"2013-02-13. ÁLOMBRIGÁD
„A vasárnapi pörkölt, az fontos!”
sz., magyar játékfilm, 107 p., 1983-1985. rend. és forg.: Jeles András, op.: Kardos Sándor, szereplők: Rátonyi Róbert (narrátor), Szirtes Ádám (Czuczor), Patai István, Láng Tibor (Oláh Gyula, brigádvezető), Ambrus András...
Szocialista brigád szovjet szerződarabját próbálja. Nem megy, váltani kellene… A létező nem működik, a működő nem létezik. Lenin szavai mind lekoptak a falakról, valakinek dolgozni kellene! Lenin eljön, de ő sem végzi el a munkát. A munkás- már nem osztály, inkább kiscsoport... és ki kezdte itt el ezt a nyavalyás individualizmust? És ki fogja nyafogva elmondani nekünk a helyes történetet?"
„1983-1985: ÁLOMBRIGÁD – A munkásosztály az operettbe megy, a szocializmus nem hal meg, csak átalakul – végleg háztáji lesz... Megáll az idő és visszafordul – üzenték a legjobb művek, pl. Esterházy Péter Termelési-regény (kissregény) c. munkája (1983) terjengős és mellébeszélgetős mivolta ellenére a lényeget, a társadalom akkurátus leírását is tartalmazza – kódoltan.
Hogyan semmizte ki és ráadásként állította kirakatba a teljes magyar munkásosztályt néhány tucat gátlástalan magyar család? Kiemelkedő külkeres devizaügyleteken át kimentve a népinek mondott vagyont – általában titkosszolgálati fedezettel.
Russay István a Mineralimpex vezérigazgatója volt, váratlan halála nem kis gondot okozott a magyar hatóságoknak, ugyanis öröksége mintegy 17 millió dollárra rúgott... Mindez 1985-ben történt, amikor a pártállam már készülődött a váltásra, és külkereseken keresztül igyekezett kimenteni a pártvagyont. Sikerült."
*******************************************
